A Drótszamár kempingtől karnyújtásnyira található a Velencei – hegység, amely számtalan földrajzi, geodéziai érdekességet és szépséget kínál az ide látogatóknak. E helyek felkeresése nagyon szép kerékpáros kirándulást biztosít.


A programajánlatainkat úgy állítottuk össze, hogy azok a Drótszamár Kempingből indulva és oda visszaérkezve kínáljanak tematikusan összeállított, szervezett, élményt és ismeretet biztosító programot. A túrajavaslatainkban szereplő pontok egyik része a Velencei – tó körül futó kerékpárúton vagy annak leágazásain érhetőek el, a másik része pedig bár nem kiépített kerékpárúton, de biztonságosan megközelíthető. Az északi parton szinte végig új építésű kerékpárúton haladhatunk, míg a déli parton választhatjuk a főút mentén futó kerékpárutat, vagy a vízparthoz közelebb eső kisforgalmú közút szélét. A látnivalók nagy száma miatt célszerű a két fő irányt két különböző napra tervezni. Az egyik napon a Velencei – hegységben található természeti csodákat érdemes felkeresni, majd a következő napon a Velencei – tó déli partjára érdemes kerekezni, ahol más jellegű, de hasonlóan izgalmas, érdekes természeti szépségekkel találkozhatunk. Ajánlataink:

Pákozd – Sukorói Arborétum – Pákozd, Mészeg - hegy
A Velencei-tó legszebb táján elterülő arborétum 96 hektáros területen 250 féle fa és cserje, számtalan lágyszárú növény tárul a látogatók elé, akik az arborétum kilátójáról velencei tájban gyönyörködhetnek. A gyűjtemény ízelítőt ad a rendkívül gazdag és változatos növény- és állatvilágról is. Az erdészeti erdei iskola keretében folyó természeti oktatás kiegészíti és bővíti az iskolai ismereteket, elősegíti a természet fokozatos megismerését, az erdőgazdálkodási ismeretek bővítését, személyes erdei élményt és széleskörű tapasztalatokat nyújt.
Ásvány és ősmaradvány kiállítás - Kápolnásnyék
A Kupi család ásvány és ősmaradvány gyűjteményét bemutató kiállításban nagyon sok természeti csoda látható, amelyek a múlt élővilágába és a kőzetek és kristályok csodálatos képződményeibe nyújtanak betekintési lehetőséget.

Szintezési Ősjegy és Szintezési Főalappont - Nadap
Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy.
Ebből mindjárt kettő is van, az un. Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja.
Azért települtek ide, mert ez a terület, a Velencei-hegység a Kárpát - medence legöregebb és legstabilabb képződménye. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit un. Felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tengerszint feletti magasságát. A másik a Balti szint, (Balti tenger szintje Kronstadtban) a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 63.5 cm magassági eltérés van. Mindkettő használatos ma is.
Rendkívül szép környezetben fekszenek, közel egymáshoz, közkedvelt kiránduló helyen.

Gyapjaszsák (ingókő) - Sukoró
Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma. Alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak.(forrás: Gönczy Sándor - Szalai Katalin: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény) Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák.

Olasz gránitfejtő – Sukoró
A Gyapjaszsáktól az ingókő melletti villanyoszloptól induló kis ösvény vezet az erdőbe, ahol pár száz méternyi séta után találhatók a gránitfejtő sziklái. Azoknak is javasoljuk ezt a rövid erdei sétát, akik csak a faluban szeretnének körülnézni.

Likas-kő - Sukoró
A Likas-kő a Sukoró feletti erdők egyik látványos pontja, több hatalmas szikla alkotja ezt az érdekes természeti képződményt. A Likas-kő a faluból több útvonalon is megközelíthető.

Angelika-forrás - Sukoró
Az Angelika-forrás a faluból az Erdész utcán fölfelé kapaszkodva, majd az út bal oldalán iránymutató táblával is jelzett zöld jelzésen közelíthető meg. Nagyon szép és hangulatos kirándulást tehetnek itt az idelátogatók, akik útközben elhaladnak az Éva-forrás mellett is.

Éva-forrás - Sukoró
A forrás csak pár száz méterre van az erdő szélétől, érdemes felsétálni ide, gyönyörű a táj és szinte harapni lehet a levegőt.

Eocén vulkáni földmozgásokat követő utóvulkáni tevékenység nyomai – Pázmánd
A község déli bejáratánál a műúttól mintegy 100 méterre különleges szikla alakzatok láthatók az út bal oldalán. Ezek a képződmények az eocén vulkáni földmozgásokat követő utóvulkáni tevékenység során alakultak ki. A létrejött hidrokvarcitos övek legjellemzőbb példái a Zsidó-hegyen és a Kálvária-hegyen találhatók. A változatos sziklaképződmények a korai földtörténetet idéző különlegességek

Vízimalom - Pázmánd
1665 után, a török mészárlás túlélői, a betelepített rácok és tótok kezdték el építeni a Bágyom-patak partján a vízimalmot. Hegyi János és családja egy kirándulás alkalmával jutott el a patakhoz, akkor döntötték el, hogy felújítják a falu föld színéről eltüntetett régi vízimalmát. Az újjáépített vízimalom kereke 2001. november 7-én fordult meg először.
Római kori kőgát - Pátka
A település egyedülálló régészeti nevezetessége, a római kori Pannónia egyik különleges emléke, a Császár-víz duzzasztógátja. A hatalmas völgyzáró gát - a gorsiumi (Tác) épületek mellett - Fejér megye római kori múltjának a legnagyobb mérető emléke. E kőgát maradványai ma is lenyűgöző látványt nyújtanak az idelátogatóknak.

Velencei - tavi Madárrezervátum – Dinnyés - Agárd
A rezervátumban és annak határában mintegy 150-200 hektár kiterjedésű, közel összefüggő úszóláp terület található.
A védett terület kiterjedése 559 hektár, ebből fokozott védelemre tervezett 25 hektár.
A madárrezervátum a Velencei-tó nyugati területét érinti. Ezen a területen csak úgy adnak el ingatlanokat, hogy azok a nádhasznosítással foglalkoznak.

Chernel István Madárvárta - Agárd
Az agárdi Madárvárta 1957-59-ig épült. Elődje az 1928-ban édesapja által létesített első magyarországi – a dinnyési – Madárvárta, a II. világháborúban tönkrement.
A Madárvárta 1965-ben vette fel Chernel István nevét.
Az életterek radikális csökkenése és a növekvő turizmus hatására a Madártani Intézet 1958-ban védetté nyilvánította a tó nyugati nádasainak nagy részét, de a 20 hektáros rezervátum kicsinek bizonyult. A zavarásra érzékeny madárfajok átköltöztek a dinnyési Fertőre.

Madárdal Tanösvény - Dinnyés
A Velencei –tó partján, a Dinnyési Fertő mellett található a Madárdal Tanösvény. Harminc kihelyezett tábla mutatja be a környék növényeit, állatait, kultúrtörténeti érdekességeit.
A Tanösvény 15 km hosszú bemutató útvonala három részből áll: Müller István túra, Szikes túra és Tóparti túra.
A tanösvény több pontján angolul és magyarul “megszólaló” hangos táblák segítik a tájékozódást, a látásukban korlátozottak eligazodását pedig Braille-írásos tájékoztatók szolgálják. A tanösvényen található 30 nagyméretű festmény, amelyek a térség növényeit, állatait, geológiai és kultúrtörténeti érdekességeit mutatják be művészi igényességgel.

Dinnyési Fertő
Gárdonyhoz tartozó Dinnyés nyugati határában helyezkedik el a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület. A nagyobbrészt nádassal borított vadvízországban számtalan védett növény és állat él.
A fertő szó eredeti jelentése ingovány, mocsár, süppedékes terület. Ezek jellemzőek a Dinnyés határában található tóra is. A vasúti töltés megépítése előtt a Fertő még közvetlen kapcsolatban állt a Velencei-tóval. A töltésről és a védett terület határán felállított toronyból jól megfigyelhető az elmocsarasodó tavon kialakult élővilág.